2. fejezet: Egy igazi angyal?

Apu szerencsére elengedett. Az erdő szélén már várt rám Sote. Mikor közelebb értem, felkapta a fejét, és felugrott a fűről. Szeme boldogan megcsillant, ahogy meglátott. Vidáman elmosolyodott, és felkapott. Megpördített a levegőbben, és mellette értem "füvet". Megmosolyogtam, mikor kisfiús arcán boldog, átszellemült kifejezést láttam. Úgy csókolt meg, ahogy még soha. Most az egyszer hálát adtam az égnek, hogy Jasperrel jóba vagyok, és Alice nem látja a farkasokat.

- Az lesz a beceneved, hogy Car.-Motyogta a hajamba.

- Eddig Nessie voltam. Hát most már kocsiszörny vagyok?- Kacagtam fel.
- Inkább angyal...-Mondta engem bámúlva. Én szokásomhoz híven elvörösödtem.
- Furcsa ezt mondani egy vámpírra.

- Félvámpír...- Mondta mire megrántotta a vállam, és ránéztem.
- Ezért tartanak szörnynek.
- Az emberek közé se, állatok közé se, vámpírok közé se, egy külön kategória vagyok.- *A következő pillanatban átölelt, és enyhe szúrást éreztem a hátamon. Szárnyam nőtt. De nem olyan denevér szárny vagy ilyesmi. Hanem, mint az angyaloknak. teljesen tollas, és fehér. Pont, mint a filmekben. Ahogy döbbenetem elmúst elhúzódtam Sote-tól.- Ez mi a...? - Kérdeztem a szemébe nézve.
- Ez a te igazi képed!- Hehe, ez hülyeség, én minden vagyok csak angyal nem...

- TE mi vagy?- Kérdeztem kiváncsian, mire elvigyorodott, és behunyta a szemét. Én is behúnytam, és éreztem, hogy jó döntés volt, mert amikor kinyitottam a szemem kissé hátrahőköltem. Árny volt. Nem olyan, mint az árnyék, nem is volt átlátszó, de olyan volt, mint egy démon, de mégse... Ez Én honnan a fenéből vettem?!?!?!
Kissé mély hangon szólalt meg: - Ez a tudatod... Nem egyszerű vámpír vagy... és édesanyád leánykori neve se véletlen Swan... az azt jelenti hattyú. A világ második legtisztább élőlénye. - Hirtelen elhalgatott, és megfordult. Hátát lazán, egy fatörzsnek vetette, és várakozó pillantásokat vetett a sűrű erdő felé. Nem sokkal később, egy hófehér hajú, és bőrű lány bukkant fel, nem is akármilyen. A fején hófehér szőrrel borított fülek, hátul, pedig úgyancssak fehér farka volt. Mikor közelebb jött, még jobban hátráltam. A szeme kék volt. DE CSAK AZ EGYIK... a másik majd ugyanolyan mint nekem... sárgás.